Hogyan csinált 688 milliós veszteséget a Ripost kiadója?

A Ripost kiadója brutális összegeket vesztett tavaly, mielőtt átvette a Kesma. A Lokál és a 888 kiadójának hasonló pénzügyi adatait pedig különös NAV-mellékszereppel sikerült házon belül tartania a kormánybarát médiaholdingnak. A magyarázat Habony Árpád kiszorítása lehet.


A Ripost kiadójának tavaly készült közbenső mérlegéből kiolvasható, hogy

2018 első tíz hónapjában mintegy 688 millió forintot veszített.

A Lokál és a 888 kiadója pedig láthatóan nem szeretné közzétenni a hasonló mérlegét, amit pedig éppen köztartozásai miatt lett volna muszáj publikálnia.

A Ripost Média Kft. időközi beszámolójának idevágó részlete.

A Ripost bulvárlapot kiadó Ripost Média Kft., valamint a Lokál ingyenes lapot és az online 888-at kiadó Modern Media Group Zrt., egyaránt ahhoz kormánybarát médiacsoporthoz tartoznak, ami tavaly novemberben lépett a nyilvánosság színe elé. Ekkor adott ki közleményt a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (Kesma) arról, hogy egy rakás, eddig is Fidesz-közeliként ismert médium kiadóját azok tulajdonosai “felajánlották” az alapítványnak. További felajánlásokkal együtt az alapítvány akkor mintegy 476 médiacím felett vette át a hatalmat. Idén márciusban a különböző kiadók elismert vállalatcsoporttá rendeződtek össze a Mediaworks Hungary Zrt., mint a legfontosabb tag uralkodói részvételével.

[Kinek a pénzéből csinálták ezt a cikket? Olvasd el itt!]

A legtöbb esetben a cégbíróság zökkenőmentesen átvezette a tulajdoni változásokat, a Ripost és a Modern Media Group (MMG) esetében azonban egyaránt némi zavar jelentkezett. A tulajdonosváltás pillanatában fennálló, hárommillió forintot meghaladó köztartozásuk miatt ugyanis a cégbíróság végzésben mindkét vállalatot éves közbenső mérleg készítésére és közzétételére hívta fel.

Elzárták a pénzcsapot

A Ripost 2018. október 15.-i zárónappal készült beszámolója arról tanúskodik, hogy a cég – ami 2017 során 3,04 milliárdos forgalom mellett kétszázmilliós tiszta profitot ért el – alig tíz hónap alatt brutális, 688 milliós összeget veszített, saját tőkéje pedig 379 milliós mínuszba fordult.

Vagyis: a Ripost gyakorlatilag csődközelben volt, amikor átvette a Kesma.

A Ripost kiadója azóta nagyobbacska pénzinjekciót is kapott a médiaalapítványtól: idén januárban a Kesma a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Banknál lévő számlájáról tőkeemelésként 165 millió forintot utalt a cégnek.

Az MMG végül a bírósági végzés ellenére nem tett közzé közbenső beszámolót, ehhez azonban a cég képviseletében (ahogy a Kesma környékén általában) eljáró Kertész és Társai ügyvédi iroda aktív fellépése és a NAV furcsa közbenjárása is szükséges volt; a cégbírósággal folytatott huzakodás miatt pedig jó két hónappal csúszott a tulajdonosi változások átvezetése a cégjegyzéken. Ezek mind arra utalnak: a könyvekben valamit nagyon nem szerettek volna nyilvánosságra hozni.

Az MMG akkori válaszából kiolvasható: 2008. novemberében a megelőző havi ÁFA-fizetési kötelezettsége miatt 62,3 millió forintos adótartozásuk volt, aminek a kifizetése helyett fizetési haladékot kértek a NAV-tól.

A két kiadó botladozása azért is meglepő, mert a kormánybarát médiumok kiadóira általában hullik az állami pénzeső (erről nagyon szép és adatgazdag infografikákat lehet nézegetni például a Mérték állami médiaköltéseket listaáron összegző ábrasorán).

Az a számokból látszik, hogy például a Ripost vesztesége nem a megnövekedett kiadásokból fakad, hanem éppen a lecsökkent bevételből. Amiközben tavalyelőtt 3,04 milliárdos forgalmat ért el a cég, 2018-ban október 15-ét megelőzően csak 1,25 milliárd forintnyi árbevételük volt. A foglalkoztatottak létszáma is csökkent, 75 főrül 67-re. A Mérték adatai szerint a cégnél éppen az állami hirdetések estek vissza: listaáron számolva két év alatt az állami költés aránya a Ripost tortájában 46 százalékosról 34 százalékosra csökkent.

[Kinek a pénzéből csinálták ezt a cikket? Olvasd el itt!]

Hasonló látszik az MMG-nél is: náluk a Mérték szerint 2017-ben listaáron 3,81 milliárd forintot költött az állam, tavaly pedig szinte forintra pontosan ennél egymilliárddal kevesebbet.

Raszputyin kilovagol Szentpétervárról

Érdemes megjegyezni, hogy a Kesmát megelőzően a volt köztévés menedzser Schatz Péter és az egykori Story-főszerkesztő Ómolnár Miklós tulajdonában lévő Ripost, valamint a korábban Habony Árpád és az ex-miniszterelnökségi államtitkár Győri Tibor érdekeltségébe tartozó MMG között sok a párhuzam.

A két kiadó egyes kiadványai ugyanis azt a bulvárral összeházasított, szenzációhajhászan és gyakran ízléstelenül csomagolt kommunikációs modellt követik, amit a miniszterelnök nemhivatalos médiaügyi tótumfaktumaként közismert Habony Árpád sajátjának szokás tartani. A Heti Válasz régebbi cikke szerint Ómolnár konkrétan Habonynak prezentált, mielőtt elindította volna a Ripostot.

A Ripost és az MMG ügye ezért azt az olvasatot erősíti, amely szerint a kormánybarát médiaholding felhúzása Habony Árpád ellenében történt, akinek nincsenek szövetségesei a Kesma-struktúrában. Ez azt is jelentené: a miniszterelnök köreinek nem volt elegendő udvariasan megkérni Habonyt a hatalmi pozíciói átadására, ahhoz a pénzcsapok elzárása is kellett.

Emlékezetes, hogy a Válasz Online (a Mediaworks által cáfolt) nemrég arról számolt be: Kesma-körökben gondolkodnak a Lokál megszüntetésérő, a Ripost és a Bors összeolvasztásáról, a 888 “konszolidálásáról”. Habony maga pedig külföldön bejegyzett céggel nemzetközi hírügynökség építésébe fogott.

Hogyan úszta meg az MMG a köztes beszámoló közzétételét, és milyen lehetett a szilveszteri buli a NAV-nál?

Érdemes külön kitérni arra, hogy miképpen úszta meg az MMG az évközi beszámolója közzétételét, mert további, megválaszolatlan kérdéseket vet fel, különösen a NAV szerepére tekintettel.

Itt konkrétan az történt, hogy a tulajdonosi változások beadása után a cégbíróság a köztartozásra hivatkozva hiánypótló végzésben kérte az MMG-től a beszámoló közzétételét. Erre az MMG képviseletében (ahogy a Kesma környékén általában) eljáró Kertész és Társai ügyvédi iroda nagyjából azt válaszolták, hogy nem ér a nevem: az adótartozás halasztott fizetéséről időközben már megállapodtak a NAV-val.

[Kinek a pénzéből csinálták ezt a cikket? Olvasd el itt!]

Az okkal értetlenkedő cégbíróság erre december 20-án végzésben megkereste az adóhatóságot, hogy 2019. január 10-i határidővel ugyan “szíveskedjen közölni, hogy a NAV automatikus értesítése ellenére van-e a cégnek hárommillió forintot meghaladó köztartozása, vagy az időközben megszűnt”?

Végül a cégbíróság határidőre egy pár napot még rá is húzva, január 14-én utasította el a változások bejegyzését, mondván, “az adóhatóság a mai napig a megkeresésre nem válaszolt”. A január 18-án, újra beadott teljes paksamétára a NAV ezúttal zöld jelzést adott, ezzel a Kesma (a közbenső mérleg közzétételét elkerülve) a hivatalos nyilvántartásban is az MMG tulajdonosává lett. A kérdés nyilván az: ilyen erős lett volna a szilveszteri buli az adóhatóságnál, vagy valamilyen más okból nem válaszoltak a Habony exérdekeltségét érintő bírósági megkeresésre?

A veszteségekkel kapcsolatban megkerestük a Mediaworksöt, a reakciót még várjuk. A NAV-tól kapott válaszban adótitokra hivatkozva hárították el az érdemi választ.